a Fillér Utcai Általános Iskola Közzétételi Listája PDF formátumban letölthető innen

Beiratkozás a 2023/2024-es tanévre: 2023. április 20-án és 21-én

Iskolánkban német nemzetiségi nevelés-oktatás is folyik.

A nem körzeti gyerekeket is felveszik?

Iskolaérettség esetén a körzeti gyermekeket az iskola felveszi a beiratkozás napján. A körzeten kívülieket is felvesszük, de erről határozatot csak a beiratkozást követő napokban lehet hivatalosan hozni. Az esetleges túljelentkezés mértékéről a tavaszi időszak folyamán folyamatosan tájékoztatjuk a nyílt napon vagy az óvodás foglalkozásokon megjelenő szülőket. A körzeten kívüliek és körzetesek egyaránt tölthetnek ki a beiratkozást megelőzően is jelentkezési lapot az óvodás foglalkozásokon. Ez azonban nem pótolja az áprilisi beiratkozást.

Mi lesz, ha több körztes jelentkezik, mint ahány hely van?

A jogszabály szerint az iskolának biztosítania kell minden körzetes gyermek felvételét. Korábbi években előfordult, hogy a rendkívüli túljelentkezés miatt nem tudtunk minden körzetes igényt kielégíteni, így ezek a tanulók más, a szülők által választott kerületi iskolákba lettek beiratva. A körzetes túljelentkezést aznonban gyakran az okozta, hogy tanulók a körzetbe csak "adminisztratív" módon kerültek. Az idei tanévben a november 1-je után kiállított lakcímkártyák estében sokkal szigorúbban ellenőrizni fogjuk azon jognyilatkozatokat, melyben a szülő az életvitelszerű helyben lakásról nyilatkozik. Ily módon reményeink szerint elkerülhető lesz a körzetes túljelentkezés problémája is, és a felszabaduló helyeken körzeten kívüli kérelmeket is fogunk tudni fogadni.

Ki a körzetes?

A törvényben ennek a fogalomnak is változott a definíciója. Körzetes az a tanuló, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (Nkt. 50.§ (6. pont.)). Bizonyítani ezt a lakcímkártyával és a helyben lakásról szóló (honlapunkról letölthető) jognyilatkozattal lehet beiratkozáskor. A jognyilatkozat alátámasztására kizárólag a november 1-je után a körzetbe költözőktől a beiratkozáson kérni fogjuk az adásvételi vagy bérleti szerződés bemutatását is. Az is körzetesnek tekinthető, aki tartózkodási hellyel rendelkezik a körzetben és az állandó lakcíme Budapesten kívüli, de életvitelszerűen a tartózkodási helyén lakik.
A tanulónak és legalább az egyik szülőnek itt kell lakcímmel rendelkeznie.
A körzetességet a lakcímkártyán kívül egy, a lakcímen életvitelszerű lakhatásról szóló nyilatkozattal kell kiegészíteni, mely iskolánk honlapjáról letölthető. Körzetes tahát az, aki életvitelszerűen az iskola körzetében lakik.

Az iskolaelőkészítő foglalkozásokon való részvétel feltétele-e a felvételnek?

Nem. A felvétel egyetlen feltétele a fentebb említett dokumentumokkal történő beiratkozáson való megjelenés. Mindazonáltal javasoljuk minél több foglalkozáson való részvételt, hiszen ez megkönnyíti a gyermek számára az iskolába való átmenetet, megismeri a tanító néni(ke)t, a környezetet. A foglakozásokra nem kell előzetesen jelentkezni, bármikor részt lehet venni rajta.

Házirend, 6.§, 2.

Az intézmény tanítási napokon 7:00 órától 21:00 óráig tart nyitva. A tanulók felügyeletét ezen belül az iskola hétfő-péntek 7:00 órától 16:00-ig, a szülő írásbeli kérelmére 18:00 óráig biztosítja. A tanítás előtti gyülekezés helye az ebédlő az alsó tagozat számára (illetve az ebédlő előtti aula a felső tagozat részére).

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. 7:50 utáni érkezés esetén késést írunk be, havi ötnél több késés után a havi magatartás jegyből egy jegyet levonunk.

Az osztálytermekbe a tanulók reggel 7:30 után mehetnek be. A szülők gyermekeiket csak az iskola kapujáig kísérhetik. Kivételt képez ez alól a szeptemberi hónap az első évfolyamosok számára, amikor a szülők felkísérhetik a gyermeküket az osztályterembe. Reggel 7:50 után szülők nem tartózkodhatnak az iskola épületében. 14-16 óráig a szülő a portán kérheti ki gyermekét, majd a pedagógus asszisztensek adják ki a szülőnek a gyermeket. 16 óra után a szülő az összevont délutáni foglalkozás termében veheti át a gyermekét; a saját terembe ekkor már nincs lehetőség bemenni. Ezek után a szülőnek és gyermekének az iskola épületét haladéktalanul el kell hagynia.

Az iskolában portaszolgálat működik a nyitva tartás ideje alatt. A tanítás megkezdése után az iskola kapuját zárva kell tartani, melyet az érkezők vagy távozók számára a portás nyit ki. A szülő pedagógussal egyeztetett időpontra bejöhet az iskolába, amennyiben a pedagógusnak fogadó órája van, illetve a portán lévő beléptető könyvben a pedagógus előre jelzi a találkozót.

Házirend, 6.§, 3.

A csengetés és a szünetek rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete 8:00 óra. A tanítási órák időtartama 45 perc.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe és a tornaterembe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni! A szünetek alatt az ügyeletes tanár döntése szerint a tanteremben, a folyosón vagy az udvaron kell tartózkodni. (A szünetek rendjének esetleges módosításait az éves munkaterv tartalmazza.)

Udvari szünet esetén a tanulónak jelzőcsöngetéskor kötelessége haladéktalanul az udvart elhagyni és az osztályterembe vonulni.

A csengetés időrendje:

Az alsó tagozaton az első óraközi szünet a reggeli szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek.

Indokolt esetben az intézmény vezetője rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. (A rövidített órák időtartama 40 perc, a szüneteké 10 perc.)

A csengetés időrendje rövidített órák és szünetek esetén:

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik reggel 7:30-9:00 és 14:30-16:00 óra között.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit (a mellékhelyiségek kivételével) csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Az intézményi stratégiai dokumentumok módosítása. A pedagógus önértékelés fejlesztési terveinek beépítés a pedagógiai folyamatokba.

Kiemelkedő területek:
Megfelelő szakmai szempontok alapján kialakított keretek, elvárások. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. A pedagógusok felelősséggel és személyes példamutatással végzik munkájukat. A nyelvi profillal kapcsolatos tevékenységeket, rendezvényeket éves szinten körültekintően megszervezik. Biztosított a fenntartóval a korrekt együttműködés.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
A tanulás tanításának a módszertana. A tehetséges tanulók gondozásának megerősítése tanórai keretek között is.

Kiemelkedő területek:
A különleges bánásmódot igénylő tanulók feltárása, továbbfejlesztése. Sok és sokféle közösségi programot szervez az intézmény az életkori sajátosságokat és szakmai célokat figyelembe véve. A beszámolókban megjelennek az alapelvek és a feladatok megvalósításának keretei, szem előtt tartva a munkaközösségek, kiemelve az osztályfőnökök tevékenységét. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés megvalósítása változatos programokkal.

3. Eredmények

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
A nyelvi mérések eredményeinek és a 2015 után elért versenyeredmények közzététele. Tanulókövetés rendje.

Kiemelkedő területek:
Kompetenciamérés intézkedési terveiben a PDCA ciklus működtetése. Második és negyedik évfolyamon végzett belső mérések illetve a szaktárgyi év végi felmérések részletes elemzése. A nyolcadikos tanulók nyelvvizsgáinak száma. Tanulói munka eredményességének támogatása akár munkaidőn kívül is.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Belső tudásmegosztás hatékonyságának növelése és a jó gyakorlatok lehetőségeinek átadása.

Kiemelkedő területek:
Az intézmény vezetése ösztönzi a munkaközösségek önállóságát és hatékonyan támaszkodik a munkaközösségek és vezetőik munkájára. Többirányú információáramlás megvalósulása. A belső kapcsolattartás formái: elektronikusan, papír alapon és szóban. A pedagógusok együttműködőek a pedagógiai munkát segítőkkel.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Panaszkezelés rendjének kialakítása írásban is.

Kiemelkedő területek:
Működő belső kapcsolatok, kapcsolat keresése, építése külső partnerekkel. Azonosított külső szakmai kapcsolatokkal rendelkezik.

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Szervezeti kultúra fejlesztése az innovációk támogatása érdekében. A döntés előkészítés tervezettebb megvalósítása.

Kiemelkedő területek:
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Sporteszközök beszerzése és külföldi utak anyagi támogatása pályázatokkal. Az iskolát támogató alapítvánnyal kialakított szoros együttműködés az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése érdekében.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
A pedagógiai program módosításakor a jövőkép átgondolása.

Kiemelkedő területek:
A pedagógiai programban meghatározott fő célkitűzések, angol nyelv és német nemzetiségi nyelv oktatása, integráció megvalósítása. Törvényi megfelelésre való törekvés a gyors változások tükrében.

A Fillér Utcai Általános Iskola szakmai alapdokumentuma
	Az Iskola szakmai alapdokumentuma
A Fillér Utcai Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatai
	Az Iskola SZMSZ-e
	Az Iskola Szülői Fórumának SZMSZ-e
	Az Iskola Diákönkormányzatának SZMSZ-e
A Fillér Utcai Általános Iskola házirendje
	Házirend
A Fillér Utcai Általános Iskola 2020-as Pedagógiai Programja
	Pedagógiai Program 2020

A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei

• A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!
• A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.
• A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is!
• A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!
• Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
• Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
• A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai

• Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.
• Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja;
• A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.
• A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére.
• A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell.

Intézményünkben az alábbi tanulmányok alatti vizsgák lehetnek

• Osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a készségtárgyak kivételével osztályozó vizsgát kell tennie, ha
• tanulmányait magántanulóként folytatja,
• a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• egy adott tantárgyból az éves mulasztása meghaladja a tanítási órák húsz százalékát,
• engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy követelményének az előírtnál rövidebb vagy hosszabb idő alatt tegyen eleget.
• Különbözeti vizsga: Iskolánkba felvett tanuló esetén különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból. A német nemzetiségi tagozatra jelentkezők estén német nyelvből is.
• Javítóvizsga: A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha
• tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,
• igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról,
• az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a következő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni.

A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni. Mint a jogszabályi rendelkezésből következik – szemben az osztályozó vizsgával - a tanuló alanyi joga, hogy javítóvizsgát tegyen.

• Pótló vizsga: Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.

Vizsgaidőszakok

A tanulmányok alatti vizsgák időpontját az iskola saját hatáskörben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet előírásaira tekintettel határozza meg. A vizsgaidőszakot az iskola éves munkaterve, a tanév helyi rendje rögzíti, és arról az intézmény vezetője tájékoztatja a tanulókat. A rendes vizsgaidőszakban bármely vizsgafajta letehető. A rendes vizsgaidőszakok a következők:

• Félévi: a tanév I. félévét záró, az éves munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.
• Év végi: a tanév végén, az éves munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.
• Nyári: a nevelési év vége, augusztus hónap utolsó 10 munkanapja.

A vizsgák követelménye

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. Osztályozó vizsgán a tanuló a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból beszámol tudásáról.