Beiratkozás a 2026/2027-es tanévre: 2026. április 23-án és 24-én

Iskolánkban német nemzetiségi nevelés-oktatás is folyik.

A Fenntartó által indítani engedélyezett osztályok száma: 3 (2 angolos, 1 németes).

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába a hivatal előzetes véleménye alapján.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

1. a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
2. a szülő személyi igazolványát;
3. a gyermek lakcímkártyáját;
4. szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt, szükség esetén az jogszabályban rögzített sorsolási eljárást alkalmazza.

Iskolai bizonyítványmásolatok és másodlatok térítési díja

Az iskolai bizonyítványnyomtatványok – a középfokú felvételi eljáráshoz kapcsolódó bizonyítványmásolatok, másodlatok kivételével – másolatainak, másodlatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért (a másolat, illetve a másodlat elkészítéséért) az iskola térítési díjat szed. A nyomtatványonként fizetendő 3000 forint térítési díjat a fenntartó részére annak belföldi pénzforgalmi számlájára banki utalással köteles megfizetni.

Másolat: az eredeti dokumentum hitelesített fénymásolata.
Másodlat: az elveszett vagy megrongálódott eredeti dokumentum helyett kiállított dokumentum.

Házirend, 7.

7.1. Nyitva tartás

Az intézmény tanítási napokon 7:00 órától 21:00 óráig tart nyitva. A tanulók felügyeletét ezen belül az iskola hétfő-péntek 7:00 órától 16:00-ig, a szülő írásbeli kérelmére 18.00 óráig biztosítja. A tanítás előtti gyülekezés helye az ebédlő az alsó tagozat számára (illetve az ebédlő előtti aula a felső tagozat részére).

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. 7:50 utáni érkezés esetén késést írunk be, havi ötnél több késés után a havi magatartás jegyből egy jegyet levonunk. A 8:00 óra utáni késést, valamint bármilyen további tanórai késést a szaktanárnak rögzítenie kel az e-naplóban.

Az osztálytermekbe a tanulók reggel 7:30 után mehetnek be a reggeli ügyeletes pedagógus engedélye után.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit (a mellékhelyiségek kivételével) csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

Az iskolában portaszolgálat működik a nyitva tartás ideje alatt.
Tanuló az iskola épületét csak előzetes szülői engedéllyel, ennek hiányában csak a szülővel (vagy annak meghatalmazottjával) együtt hagyhatja el.

7.2. A szülők és az iskolával tanulói jogviszonyban nem állók benntartózkodásának rendje

• 7:50-16 óra között a szülő az iskola épületében nem tartózkodhat az alábbi kivételektől eltekintve:
  - ügyintézés a titkárságon az ügyintézési időpontokban
  - pedagógus heti fogadóórájára érkezik
  - előre megbeszélt időpontja van a pedagógussal (a pedagógus ezt a portán is előre jelzi)
  - egyéb rendkívüli esetben (gyermeke rosszul lett, behívatták stb.)
• A szülő gyermekét reggel a bejáratig kísérheti, és délután 16 óra előtt ott is veheti át. Ez alól az alábbi kivételek vannak:
  - péntek délután 15 óra után a szülők felmehetnek az osztályterembe, és függetlenül a leadott időpontoktól, el lehet vinni a gyerekeket. (Továbbra is csak annak a felnőttnek adjuk ki a gyereket, akiket a szülők erre korábban írásban felhatalmaztak.)
  - nagyobb tárgyak (születésnapi sütemények, dekorációk stb.) behozatalánál, ha a gyerek nem bírja el, a szülő segíthet az osztályterembe vinni azt. Itt is a 7.50-et kérjük betartani.
• 8-16 óra közt a szülő a leadott kérvények alapján az ott megjelölt időpontban viheti el gyerekét. Ha nem állandó esetről van szó, írásos kérés alapján (e-naplóban, üzenőben, külön papíron) is a bejárathoz küldjük az alsós gyereket. Tanuló az iskola épületét csak a szülő engedélyével, ennek hiányában csak a szülővel együtt hagyhatja el.
• A pedagógussal való konzultációra a fogadóórák rendje nyújt lehetőséget (kéthavonkénti általános fogadóóra, pedagógus heti fogadóórája, rendkívüli esetben előre egyeztetett fogadóóra). Továbbra is lehetőség van telefonos és e-mailes megkeresésre is, de csak a pedagógus munkaidejében.
• A házi feladatok elérhetőségére minden osztály helyi rendet alakít ki a tanító és a napközis tanár közreműködésével, amit a szülők számára nyilvánosságra hoz.
• Ha valamit otthon felejtett a tanuló, a szülő behozhatja, és az erre rendszeresített, a bejáratnál lévő polcokra helyezheti névvel és osztállyal ellátva. Szükség esetén a pedagógiai asszisztensek is megkeresik a nap folyamán az érintett tanulókat.

7.3. A csengetés rendje

A csengetés és a szünetek rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete 8:00 óra. A tanítási órák időtartama 45 perc, a szünetek időtartama 15 perc.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe és a tornaterembe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni! A szünetek alatt az ügyeletes tanár döntése szerint a tanteremben, a folyosón vagy az udvaron kell tartózkodni. (A szünetek rendjének esetleges módosításait az éves munkaterv tartalmazza.)

Udvari szünet esetén a tanulónak jelzőcsöngetéskor kötelessége haladéktalanul az udvart elhagyni és az osztályterembe vonulni.

A csengetés időrendje:

Rövidített órák csengetési időrendje:

Az alsó tagozaton az első óraközi szünet a reggeli szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek.

Indokolt esetben az intézmény vezetője rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. (A rövidített órák időtartama 40 perc, a szüneteké 10 perc.) Rendkívüli helyzetben a rövidített órák időtartamát az igazgató tovább csökkentheti min. 30 perces tanóra erejéig.

7.4. Ügyintézés rendje

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az irodai ajtóra kifüggesztett és a honlapon is megtalálható ügyfélfogadási rend szerint.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Nem tártunk fel fejleszthető tevékenységet.

Kiemelkedő területek:
Az intézmény alapdokumentumai igényesek. Az intézmény vezetése és a tantestület tagjai elkötelezettek az intézményükben tanuló diákok oktatásában és nevelésében. Az intézmény elismert, évek óta jól és eredményesen működő iskola: bizonyíték rá a többszörös túljelentkezés. Mind a stratégiai, mind az operatív tervek az iskolavezetés irányításával, a tantestület egészének bevonásával készülnek. A dokumentumok tükrözik az egyes munkacsoportok közötti együttműködést.Az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási célok, módszerek, eljárások kiválasztása, kidolgozása, különös tekintettel az integrációban részt vevő, kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.Biztosított a fenntartóval a korrekt együttműködés. A pedagógusok felelősséggel és személyes példamutatással végzik munkájukat. Az iskola fő profiljával (nyelvi profil) kapcsolatos tevékenységeket, rendezvényeket éves szinten körültekintően szervezik meg.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Még több olyan iskolán belüli vagy kívüli program szervezése, amely a fenntarthatóság témakörére fókuszál. A tanulók szociális hátrányainak precízebb feltérképezése. A közösségfejlesztés jó gyakorlatainak bemutatása. A pedagógiai programmal összhangban lévő önálló tanulástámogatási gyakorlat megvalósítása.

Kiemelkedő területek:
Sok a tartalmas és dokumentált közösségi rendezvény. Az intézmény a személyiség- és közösségfejlesztési feladatokat a Pedagógiai Program célmeghatározása mentén rendkívül sokirányú iskolai- és iskolán kívüli programmal teljesíti az iskola. A különleges bánásmódot igénylő tanulók feltárása, továbbfejlesztése, integrálása. A beszámolókban megjelennek az alapelvek és a feladatok megvalósításának keretei, kiemelve a munkaközösségek és osztályfőnökök tevékenységét. Az iskolavezetés és a nevelőtestület nagy hangsúlyt fektet a szülőkkel való jó kapcsolattartásra. A tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. Az intézményben megvalósuló közösségfejlesztés, a támogató, segítő attitűd a pedagógus-, tanuló- és szülői közösségek között és közösségeken belül is magas szinten valósul meg. A közösségfejlesztést az intézmény kiemelt feladatként kezeli.

3. Eredmények

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Kidolgozott és a gyakorlatban működő a tanulók tanulási útjának tervszerű követése, az adatok beépítése az önfejlesztésbe. A CSH index és a kompetenciamérés eredménye közötti differencia csökkentése.

Kiemelkedő területek:
A kiemelt nevelési és oktatási célok meghatározása megtörténik, amelyeket az elvárásoknak és a céloknak megfelelően teljesítenek. A tanulók érzelmi, szellemi-kognitív, lelki nevelésének egysége, a gyakorlati, alkalmazható tudás elsajátítására törekszenek. Az intézmény célja a továbbtanulásra való felkészítés is: az iskola erre vonatkozó mutatói jó eredményt mutatnak. Neves középiskolákba nyernek felvételt a diákok. A tehetséggondozás eredményességét mutatja a nagy számú szintén kiemelkedő versenyeredmény, a nyelvvizsgák száma. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő szakemberek között hatékony az együttműködés. Az eredményességi mutatók nyilvántartása, az eredmények rendszeres elemzése és azok visszacsatolásának megvalósulása. A belső és külső mérési eredmények intézményi szintű közös elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
A belső tudásmegosztás gyakoriságának növelése, fejlesztése. A jó gyakorlatok megismertetése, dokumentálása, közzététele a nevelés, oktatás minden résztvevője számára. A belső tudásmegosztás rendszerszintű megvalósítása, dokumentálása.

Kiemelkedő területek:
Az intézményben a szakmai munkaközösségekben és a munkacsoportokban magas szintű szakmai munka folyik, a pedagógusok többszintű együttműködése az intézményi célokkal összhangban történik. A szervezeti kultúra magas szinten van. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. Tervezett és szervezett formában zajlik a munkacsoportok közötti együttműködés. Az intézményvezető támogatja a munkaközösségek, pedagógusok munkáját. Az intézményvezetés építhet a minőségi munkát végző munkaközösségekre. Az intézmény több csatornás kommunikációt folytat annak érdekében, hogy minden partnert megfelelően tájékoztasson (szóbeli, papír alapú, email, Kréta, Honlap). Az intézményvezető lehetőséget biztosít a pedagógusok megújulásához, támogatja és ösztönzi az innovációt. (Pl. Erasmus+ programhoz kapcsolódás). A pedagógusok és szülők között nagyon szoros az összefogás.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Az intézmény a partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről nem rendelkezik konkrét tartalom leírással. Több élő kapcsolat kiépítése külső partnerrel. Partneri igényfelmérés készítése és tartalomleírás a partnerekkel való kapcsolatokról. Pályaorientációs lehetőségek bővítése helyi vállalkozók bevonásával. Még több partneri kapcsolat kiépítése. Több Öko-Program szervezése. Panaszkezelési eljárás részletezése.

Kiemelkedő területek:
Nyitott, és lehetőségekkel teli kapcsolatrendszer jellemzi az iskolát. Tájékoztatási kötelezettsége a jogszabálynak megfelelő. A partnerek tájékoztatása rendszeres és szabályozott. Az intézmény közéletben való részvétele nyomon követhető. A tanulók és pedagógusok aktívan részt vesznek a helyi kulturális eseményeken, a kerületi szintű rendezvényeken fontos és elismert az iskola jelenléte. Az intézményi kapcsolatrendszer jól átlátható. Az iskola nyitott a lehetőségekre és jó kapcsolat jellemzi a fenntartóval, önkormányzattal, SZMK közösséggel.

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
Innovációra nyitott szervezeti kultúra működtetése. Pl. ERASMUS+ programba való bekapcsolódás.

Kiemelkedő területek:
Feladatmegosztás, felelősség, hatáskörök tisztázottsága. Az intézmény hagyományápoló tevékenysége. . A vezetőség rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka tárgyi és humánerőforrás-szükségletéről. A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő tárgyi környezet kialakítása. Jól felszerelt fejlesztő szoba. Az intézményben dolgozó pedagógusok nyitottak az új eszközök, módszerek és technikák megismerésére, elsajátítására, és egyes elemek saját gyakorlatukba történő beépítésére. A pedagógusokban megvan az önfejlesztésre, önképzésre való igény. A hatáskörmegosztás megfelelő az intézményben. Az iskola erőssége a hagyományápolás, a tanórán kívüli programok. Az iskola vezetése támogatja az innovációt, kreatív gondolkodást. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése

Fejleszthető területek:
A szakmai elvárások és az intézményi céloknak való megfelelés terén nem tártunk fel fejleszthető tevékenységet.

Kiemelkedő területek:
Az intézmény Pedagógiai Programja a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokban meghatározott célokhoz igazodik . Jól kidolgozott és összhangban van a nemzeti alaptantervvel (Nat 2012, ill. Nat 2020), a kerettantervvel, valamint BTMN és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvében megfogalmazott követelményrendszerrel. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, az elvárásoknak megfelelés.

A Fillér Utcai Általános Iskola szakmai alapdokumentuma
	Az Iskola szakmai alapdokumentuma
A Fillér Utcai Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatai
	Az Iskola SZMSZ-e
	Az Iskola Szülői Fórumának SZMSZ-e
	Az Iskola Diákönkormányzatának SZMSZ-e
A Fillér Utcai Általános Iskola házirendje
	Házirend
A Fillér Utcai Általános Iskola 2020-as Pedagógiai Programja
	Pedagógiai Program 2020

SPORTFOGLALKOZÁSOK AZ UDVARON:

Atlétika - Fillér Gepárdok (2-8. osztály) - kedd, csütörtök 15:30-16:30 (Balázs Zoltán)

A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei

• A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!
• A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.
• A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is!
• A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!
• Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
• Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
• A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai

• Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.
• Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja;
• A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.
• A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére.
• A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell.

A tanulmányok alatti vizsgák rendje

FOGALOM MEGHATÁROZÁS

Tanulmányok alatti vizsgát kell tennie azoknak a tanulóknak, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az iskola pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga általános szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgák szabályait kell alkalmazni

• az osztályozóvizsgákra,
• a javítóvizsgára
• a pótló vizsgára,
• a különbözeti vizsgára.

OSZTÁLYOZÓVIZSGA

Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak – a készségtárgyak kivételével - a félévi és a tanév végi az osztályzat megállapításához, ha

• felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, tanulmányait egyéni tanrend szerint folytatja
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb vagy hosszabb idő alatt tegyen eleget,
• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a t anítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• ha külföldi tanulmányok után kívánja a tanuló a tanulmányait iskolánkban folytatni, és a külföldön szerzett bizonyítványában iskolánk pedagógiai programjában szereplő valamely tantárgyból az előző évfolyamon nem szerzett minősítést. Ilyen esetben a továbbhaladás feltételeként történő osztályozó vizsga letételének szükségességét az igazgató határozza meg a külföldön szerzett bizonyítvány alapján.

Az osztályozóvizsga időpontját az iskola munkatervében az igazgató határozza meg. A félévi osztályzat megállapításához a félév utolsó tanítási napját megelőző tízedik tanítási nap és a félév utolsó tanítási napja között, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanév utolsó tanítási napját megelőző tízedik tanítási nap és a tanév utolsó tanítási napja között.

Az iskola rendszeres látogatása alól felmentett alsó tagozatos tanuló az alábbi tantárgyakból köteles osztályozó vizsgát tenni:

• magyar nyelv és irodalom, írásbeli és szóbeli vizsga,
• matematika, írásbeli vizsga,
• idegen nyelv, szóbeli és írásbeli vizsga,
• környezetismeret, szóbeli vagy írásbeli vizsga.

Az iskola rendszeres látogatása alól felmentett felső tagozatos, 5-6. évfolyamos tanuló az alábbi tantárgyakból köteles osztályozó vizsgát tenni:

• irodalom, szóbeli és írásbeli vizsga,
• magyar nyelv, szóbeli és írásbeli vizsga,
• matematika, írásbeli vizsga,
• idegen nyelv, szóbeli és írásbeli vizsga,
• történelem, szóbeli vagy írásbeli vizsga,
• természetismeret, szóbeli vagy írásbeli vizsga,
• digitális kultúra, szóbeli és gyakorlati vizsga.

Az iskola rendszeres látogatása alól felmentett felső tagozatos, 7-8. évfolyamos tanuló az alábbi tantárgyakból köteles osztályozó vizsgát tenni:

• irodalom, szóbeli és írásbeli vizsga,
• magyar nyelv, szóbeli és írásbeli vizsga,
• matematika, írásbeli vizsga,
• idegen nyelv, szóbeli és írásbeli vizsga,
• történelem, szóbeli vagy írásbeli vizsga,
• fizika, szóbeli vagy írásbeli vizsga,
• kémia, szóbeli vagy írásbeli vizsga,
• biológia, szóbeli vagy írásbeli vizsga,
• földrajz, szóbeli vagy írásbeli vizsga
• digitális kultúra, szóbeli és gyakorlati vizsga.

Az osztályozóvizsga követelményeit tantárgyanként és évfolyamonként a helyi tanterv tartalmazza. A tanuló írásbeli, szóbeli, gyakorlati munkájának értékelését a pedagógiai programban meghatározott elvek figyelembevételével kell végezni. Az osztályozóvizsga eredményéről a félévi értesítőbe, illetve a bizonyítványba írt osztályzattal (szöveges minősítéssel) a tanulót az osztályozó vizsgát követő munkanapon tájékoztatni kell.
Szülő írásbeli kérésére az iskola Pedagógiai Programjában szereplő többi tantárgyból (készségtárgyak) is szervezhető szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati ismereteket tartalmazó osztályozó vizsga.

JAVÍTÓVIZSGA

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

• a tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
• az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, engedély nélkül távozik.
• az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a következő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni.

A javítóvizsgát augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban az igazgató által az iskola munkaprogramjában meghatározott napokon kell tartani. A javítóvizsga eredményéről a bizonyítványba írt osztályzattal (szöveges minősítéssel) a tanulót a javítóvizsgát követő munkanapon tájékozatni kell.

PÓTLÓ VIZSGA

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik. A pótló vizsgát az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az iskola számára megszervezhető legközelebbi, az igazgató által meghatározott napon kell tartani.

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

Különbözeti vizsga valamely iskolából v. tagozatból egy másik típusúba való átmenetkor az addig nem tanult, vagy alacsonyabb fokon tanult tárgyakból, tananyagrészekből teendő.
Iskolánkban abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet intézményünkben a továbbhaladáshoz szükséges követelményszintű évfolyamnál alacsonyabb évfolyamon teljesített, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, és ha az évfolyamát megelőző tanév végén nem kapott osztályzatot abból a tantárgyból, amely számára a választott osztályban vagy csoportban kötelező tantárgy lesz.
A különbözeti vizsga időpontját az igazgató az osztályozó vizsgákkal azonos napokra határozza meg. A különbözeti vizsga eredményéről a különbözeti vizsgáról készített jegyzőkönyv alapján a tanulót a különbözeti vizsgát követő munkanapon tájékoztatni kell.

Vizsgaidőszakok

A tanulmányok alatti vizsgák időpontját az iskola saját hatáskörben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet előírásaira tekintettel határozza meg. A vizsgaidőszakot az iskola éves munkaterve, a tanév helyi rendje rögzíti, és arról az intézmény vezetője tájékoztatja a tanulókat. A rendes vizsgaidőszakban bármely vizsgafajta letehető. A rendes vizsgaidőszakok a következők:

• Félévi: a tanév I. félévét záró, az éves munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.
• Év végi: a tanév végén, az éves munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.
• Nyári: a nevelési év vége, augusztus hónap utolsó 10 munkanapja.

A vizsgák követelménye

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. Osztályozó vizsgán a tanuló a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból beszámol tudásáról.

Pedagógiai Programunk itt olvasható:

Pedagógiai Program 2020

I. A TANÉV RENDJE, ÜNNEPEINK, ÉRTEKEZLETEK

II. A TANÉV FŐBB ESEMÉNYEI TÁBLÁZATOS FORMÁBAN